ÉPÍTÉSZ TOVÁBBKÉPZŐ

Újabb lehetőség a Budapesti Építészeti Nívódíj jutalmazott épületeinek megismerésére a helyszínen, tervezőik kalauzolásával.

Program

12:50 találkozó VII. Dohány utca 64.
13:00-13:45   SOHO Hotel VII. Dohány utca 64.
13:45-14:15  különbusz a következő helyszínre
14:15-15:30   SZÁMALK Irodaház .
15:30-16:00  különbusz a következő helyszínre
16:00-16:30   RICHTER Uszoda .
16:30-17:00  különbusz vissza a Blaha Lujza térre

A díjazottakat a Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája valamint az Építész Továbbképző NKft. szervezésében a tervezőik mutatják be. A részvétel a FH FI jóvoltából díjmentes!

Az épületek között különbusz szállítja a résztvevőket. Egyéni közlekedés nem lehetséges. Kérünk minden tisztelt jelentkezőt, jelezze nekünk, ha időközben eláll részvételi szándékától. Így biztosíthatjuk helyének betöltését.

A programot az MMK is akkreditálta: 1 pont (1/2009/7)

A nívódíjat először 1995-ben adta át a főváros, arra törekedve, hogy az építészeti minőséget hangsúlyozza és díjazza, függetlenül az épület funkciójától vagy nagyságától.

- - - - -

A bejárás épületei részletesen:

SOHO Hotel (1074 Budapest, Dohány u. 64.)

Kategória: műemlék-helyreállítás és rehabilitáció

Felelős építész tervező: Marosi Miklós / KÖZTI Zrt.
Tulajdonos: Iman Shah / Soho Hotel Kft.

Részletes értékelés
A Dohány utca e foghíjbeépítése a Belső-Erzsébetváros világörökségi védőzónájába esik. A hotel a negyed arculatveszítésének válságos időszakában épült. A terv és a megvalósítás azonban reményt keltő. Pedig rendkívül nehéz adottságok jellemezik a telket: szűk, alig 9.0 m telekszélesség, bő 50 m mélység. A szomszéd eklektikus épület oldalfolyosós gangja 3 m-re van a telekhatártól.

Az építtető egy szállodalánc „boutique” típusú koncepcióját hozta (ez kb. 2000 óta egyre sikeresebb üzleti forma). A boutique hotel lényege: repülővel 3-4 napra érkező, árfekvésben középkategóriás vendégköre beéri 16-18m2-es szobaméretekkel, de elvárja ezek (és a közös terek) legfrissebb design szerinti bútorozását, felszerelését. És elsősorban hálás a belvárosi, gyalogosan is mindenhez közeli szálláslehetőségért.
A szűk telken az építész bravúrral két belsőudvarra szervezte a hotel két függőleges fogatolt szekcióját. Két sor szoba a lobby fölötti udvarra, egy-egy az utcára és a hátsó udvarra néz. A szekciók csak a földszinten kapcsolódnak egymáshoz, a reggeliző-térhez és a lobbyhoz, recepcióhoz. A földszinten az utcára nyílik még a garázslift, amely egy mélyszintet szolgál ki, ahol egy fordítókorong segítségével 10 gépkocsi fér el. Ez elég a jól megfogott hotel-koncepcióhoz. Nem akarták elbontani a szomszéd házat, és telekegyesítéssel garázslehajtóvá alakítani – amint az a környéken szokás. A hátsó fronton későbbiekben valósul meg egy konferenciaterem is, mert ennek zöldtetőzete is figyelembe vehető lesz az új szabályozók szerint.

Az épület utcai frontja 3 tengelyes, klinkertéglával burkolt (ez az utca 20. századi épületein visszatérő elem). A logó kortárs alkalmazott-grafikája nemcsak a homlokzat cégérén, de a legkisebb belső használati eszközökön is visszatér. A projekt keretében a szomszéd eklektikus/neoreneszánsz ház homlokzatát, kő-függőfolyosóját és nyílászáróit is felújították. Azoktól a lakóktól, akik ennek ellenére elégedetlenek voltak, a szálloda megvásárolta a lakásaikat és azokat bravúros-szerves megoldással apartmanként saját üzemmenetéhez kapcsolta, így a negatív fejleményekből előnyt kovácsolt; az építész segítségével plusz szolgáltatást tud kínálni.

A városképi illeszkedésen túl a funkcióban is dicséretes kísérletet láthatunk: turizmus-ipart általában jellemző pazarló, gyakran talmi módon túlméretezett, túlinstallált hotel-architektúra helyett egy, a rejtett dimenziókat átértelmező, szinte családias modell próbája a szálló. A kísérletet az egy évvel ezelőtti nyitás óta eltelt időben átlagos 75%-os foglaltság visszaigazolja.

Összegzésként az épület illeszkedését, kortárs arculatát, bravúrosan számított és szerkesztett épület- és funkciószervező megoldásait, visszafogott, mégis céltudatos magatartását az egész negyed befektetői köre számára kitűnő építészeti példaként állítva, Budapest Építészeti Nívódíjra érdemes.

- - - - - 

 SZÁMALK Központ (Budapest, XI. Mérnök utca 39.)

Kategória: közhasználatú vagy közösségi célú intézmény, és iroda-, szállás jellegű, kereskedelmi és vendéglátó épület

Felelős építész tervező: Dobai János DLA / Dobai Építésziroda Kft.
Tulajdonos: Kenessey Andrásné / Számalk-Holding Vagyonkezelő Zrt.
Kivitelező: Tóth Csaba / METO-Építő Zrt.

Részletes értékelés
A sajátos kelenföldi, lakótelepi környezetben új elemként áll a SZÁMALK új székháza, mely egyben oktatási épület, a Gábor Dénes Főiskola működik benne. A hely: Mérnök utca – érdekes elnevezés, de nem valószínű, hogy belejátszott volna a ház racionalitásába. Az épület telepítése egyszerű, és helyénvaló, tömegalakítása érthető és messzemenően elfogadható. Következetesen megszerkesztett, szigorú ház, mely büszkén vállalja önmagát – ami nem jelent kitűnni vágyást, minden másnak az ignorálását. sokkal inkább jól megfontolt érzékenységet.

A lebontott Mérnök utcai iskola helyén megépült új épület gondosan megtervezett, részleteiben kidolgozott és színvonalasan megvalósított alkotás a panel meg csúszózsalus "közel-történeti" tájban. Van persze rajta valami, ami kissé szokatlan: a megrendelő elvárása volt, hogy tégla burkolja az épületet. Az építész, Dobai János meglepő megoldást választott. Szabályos mintázat, sötét alapon fehér foltok – mint valami régi, szinte ősi minta sajátos, mai ízű megidézése.

A világos és sötét – fehér, szürke, fekete – belül is meghatározója az épületnek, amihez még adódik az átlátszó, csillogó üveg, például a mívesen kiszerkesztett lépcsők mellvédjeinél. Világos alaprajzi struktúra, öt sávra bontott hosszanti elrendezés. A Mérnök utcai fronton vannak az irodák, a hátsó fronton a tantermek, és e kettőt két folyosói sáv, valamint a középső kiszolgáló–közlekedő traktus köti össze. Sajátos megoldás a véghomlokzatokon az igen keskeny dohányzó loggiák létesítése.
Ami kiváló: az arányai, a belső térelrendezés, az épületmagas aula, az említett dohányzóteraszok, a belsőépítészeti részletek. Dobai János már korábban is dolgozott a megbízónak, így egy belsőépítészeti részletet, a régi SZÁMALK épület általa korábban tervezett, és felszámolt nagy előadójának falburkolatát Tardos Tibor belsőépítésszel közösen most áttelepítették az új épületbe. Igen dicséretes elhatározás. Eredeti a folyosók pepita megjelenése a fehér falakkal, fekete ülőfülkékkel, amit a lebegő, teljesen áttekinthető lépcsők csak jobban láthatóvá tesznek.

Szembetűnő, és vitatható a színek szinte teljes hiánya. Csak az aula egyik falán pár függőleges, lassú átmenetben villódzó kékes-lilás fénycsík, meg az előadó átmentett faburkolata hoz némi színt. Egyébként minden fehér-fekete vagy szürke, ami főleg azok számára, akik itt dolgoznak, tanítanak, tanulnak, esetleg túl szigorú.

Az épület „összerakottságával”, hibátlan szerkesztettségével, és megvalósításával, innovatív építészeti és belsőépítészeti megoldásaival 2009-ben Budapest Építészeti Nívódíját érdemelte ki az iroda, szállás, kereskedelmi és vendéglátási épületek kategóriában.

- - - - -

Richter Uszoda rekonstrukció (Budapest, X. Diósgyőri út 17-23.)

Kategória: egyéb, környezet-, és arculatformáló innovatív alkotás

Felelős építész tervező: Nagy Csaba / ARCHI-KON Kft.
Tulajdonos: K. Szabó Miklós / Richter Gedeon Nyrt.
Kivitelező: Csaba Antal / GÉV Huniber Kft.

Részletes értékelés
Klasszikus városi hulladéknegyed az a terület, ahol a Richter dolgozói uszodája található. A Gyömrői út eklatáns képviselője a korrodált budapesti urbanisztikának, a belőle nyíló Diósgyőr utca pedig a hordalékterületek rettenetét mutatja. A stalkeres hangulatban elszürkült vakolatok nem az idő patinájáról, hanem szegénységről és elhanyagoltságról árulkodnak. E lyukas, enyhén kaotikus, ezer helyen feslett szövet közepén markáns egységként jelentkezik a Richter Gedeon hr-politikájának építészeti együttese: az Óvoda, a Szerkezetkutatási Laboratórium, a tornaterem és az utóbbihoz csatolt új uszodaépület.

Az uszoda rendkívül erős, egyéni építészeti intenció eredménye. Mivel nincs kontextus, nincs helyszín, a műépítészet ezen a furcsa környéken rendkívül erős formaakaratok ideájaként jelentkezik. Egy ennyire roncsolt területen a ház tükör, amiben az éppen aktuális építészeti kunstwollenek ideái jelentkeznek. Ez a fadoboz a rendkívül markáns kortársságával együtt időhöz kötött. Ezt az időt az alkotók saját órái ketyegik. Noha a hazai architektúra nem jutott még el arra a szintre, hogy a Richter Uszodában felvonultatott nyelvet ösztönszinten is beszélje, az ARCHI-KON jelenleg a kortárs magyar építészeti trend egyik ellenpontját képviseli.

Ez doboz két tengelyre, a homlokzati síkokra helyezett nedves és száraz folyosókra szervezett. E két folyosó közé szorulnak szigetszerűen a gépészet és az öltözők, e két folyosó oldódik azután a medencetérbe. A burkolat egy tárgyat, leginkább egy bútort idéz, a nyílások nem nyílások, hanem felületek, a ház a felnyíló üvegfelületei okán egy park közepére képzeli magát. A dobozszerkesztés nem akadálya a középületes gesztusoknak, a lépték és a funkció nem befolyásolja azt, ahogy a tervezők a hoch architektur keretei közé pozícionálják a házat. A doboz elemi erővel feszülne a tájba – ha lenne táj; az úszók a lábazati ablaksávon át a zöldbe is tempózhatnának, ha lenne zöld. Vízmetaforaként jelentkező gyepfelület jelenti a ház egyetlen valós térbeli kontextusát.

A dobozképzés voluntarizmusa azonban megtörik a meglévő gépészeti blokknál. Mivel ez az adottságként jelentkező gépészeti tömb magasabb volt, mint az elképzelt új tömeg, a tervezők nem az integrálás, hanem a melléillesztés mellett döntöttek. E döntés következtében a falburkolat itt felszakad, és ezzel a ház eredeti elve, a tárgyszerűséget kereső építészeti idea is sérül.

Remekül egyensúlyoz a ház a különböző felületekkel; a vízzel, a gyeppel, az üveggel és a fával. Ezt a felületiséget hangsúlyozzák a homlokzattól elszakított „L” alakú fatartók is, melyek a medence és a külső, imaginárius park között egy remek térréteget hoznak létre. A ház legnagyobb erénye és a vele kapcsolatos kritikai mozzanat tehát ugyanarról a tőről fakad. Szerencsés az a gesztus, ahogy az építészek a fűbe helyezik ezt a fabútort, szerencsétlen ugyanakkor az a relatív ügyetlenség, amivel nem képes a koncepciójába illeszteni a már meglévő gépészetet.

A fentiektől függetlenül: a ház az építészeti viselkedése, az általa képviselt architektúra alapján a kortárs budapesti építészet legkiemelkedőbb példái közé tartozik, mindenképpen dicséretet érdemel.